• Szőnyi Andrással beszélgettünk a nyíregyházi versenyről és a jövőről – Ladaracing.hu – Őrület ez!

    Szőnyi Andrással beszélgettünk a nyíregyházi versenyről és a jövőről

    A PSZA Motorsportos Andrist kerestük meg, aki a legjobb zsigulis volt ORC-ben az I. Nyíregyháza Rallyn.

    Hogyan készültetek erre a hosszú és kihívásokkal teli nyíregyházi versenyre?

    Sziasztok! Üdvözlöm az olvasókat. Mivel a nyíregyháza rallyról előzetesen nem tudtunk semmit, így konkrétan a rallyra nem tudtunk készülni. Annyit lehetett tudni ami a közösségi oldalakon megjelent, egy-egy gyorsasági neve. Nagy kihívás elé állított így megszervezni a tankolózónákat, és a szervízcsapat logisztikáját kigondolni, úgy, hogy csak kilométereket tudtunk, pontos helyszíneket nem. Mondhatni, hogy a felkészülés csak a kocsira koncentrálódott. Szerencsére Kunmadarasra eltudtunk jutni verseny előtt egy sprintre amit tesztként fogtunk fel.

    Mit tudtatok tenni a köd ellen? Sokan panaszkodtak..

    Igen, már a városi gyorsaságin is ködben mentünk, és a szombati napon is nagy nehézséget okozott az időjárás. A városi pályán a 0 látótávolság miatt egyszer túl is csúsztunk, és meg is pörögtünk. Szombaton pedig ahogy éjszaka leszállt a köd, nagyon veszélyessé vált a versenyzés. Célunk a biztos célba érkezés volt, nem vetettük bele magunkat kamikaze módjára a 0 látótávolságba, hiába írtunk jó itinert Patkó Gabival. Emiatt ugyan tetemes hátrányt szereztünk a kategóriatársakkal szemben, de legalább a roncsderbit túléltük. Volt olyan kanyar, ahol 3 autó volt az árokban egymás mellett.

    Melyik szakasz nyerte el a tetszéseteket a legjobban?

    Legjobb szakasz a vasárnap reggeli Mádi szakasz, a szőlősben. Amennyire azt gondoltuk pályabejáráson, hogy nem fog tetszeni, annyira élvezetes volt rajta versenyezni. Tempónk is megvolt, jót is jöttünk, de azután jött a fekete leves. Utána jött a Telkibánya – Aranyos völgy gyorsasági, ahol a felétől elkezdett 3 hengerezni a motorunk. Következő gyorsot is így teljesítettük, de a kategóriatársak kiesése után hirtelen az első helyen találtuk magunk, nagy előnnyel. Nem volt más cél, minthogy beguruljunk. Kasza Zoltán motorépítő a csapatunk tagja, annyit mondott a telefonba, mikor jeleztem a problémát: “Most lett egy 3 hengeres Wartburgod, és 5 teli…” Igen ám, de a következő gyorsaságin már nem is Wartburgunk, hanem Trabantunk lett, mert már csak 2 henger ment. Így mentünk a maradék 2 gyorsaságin, hogy eljussunk a szervízparkba. Szerencsésen eljutottunk, Kasza Zoli megszervizelte a motort, többiek a az autót (még egy kis töltéskimaradás is hozzájött) és újra 100%osan hasítottunk.

    Hogy viselkedett az autó, minden ok volt vele?

    Ezután már szerencsére semmi baj nem volt vele, szerencsésen kihozott minket, mondjuk nem is bántotta annyira. Autóztunk egy nagyon biztonságit, így beérkeztünk a célba, méghozzá ORC P12 kategória első helyen. Nagyon jólesett már ez a siker a csapatnak, ugyanis ez volt az első versenyünk az évben amikor rendesen célba értünk és nem superrally után. Ezáltal is szeretném megköszönni nekik az egész éves kitartást, és munkát, és hogy a legnehezebb időszakokban sem csüggedtek.

    Mesélj kicsit a kocsiról, elég egyedi építésű😁

    Az autó amúgy maga nem egy bonyolult gépezet, nagy része még a 2 évnyi Historicos időszakból maradt ránk. Széria híd, széria lengőkarok, 13-as kerekek. Amit fejlesztettünk, az inkább az üzembiztosságra ment. Elhagytuk a gyári féket, a gyári gyújtást, gyári váltót, gyári kormányművet. Ap racing első nyergek és tárcsák, DTA gyújtásrendszer, Béres féle kapcsolókörmös váltó Papp Arnold féle fogasléces kormánymű került bele. Egyedinek talán a színét mondanám, kevés a fekete Lada (NVG, Fenyvesi.. hirtelen aki eszembe jut), és szélesítését. Szerencsésen megkaparintottunk eredeti Brundza féle GR.2-es szélesítést, és ezt lemásolva tudtuk igazán egyedivé varázsolni a kereklámpásunkat.

    Mik a tervek a jövőre nézve, hol terveztek indulni?

    Jövőre is ORC P12 a cél, méghozzá teljes szezon. Nagyon sokat kell még fejlődnöm, vezetéstechnikailag, így a legjobbakkal megmérkőzve tudok csak igazán fejlődni, ha hozzájuk mérem magam. Szeretném felvenni velük a tempót, ehhez pedig sok kilométer kell. A Csapat, a Családom és a Párom ebben maximálisan támogat, mondhatom, hogy tökéletes háttérrel rendelkezem. Elmondhatatlanul profi csapat áll mögöttem. Már csak minden rajtam múlik, így nincs más hátra, mint előre. 🙂

    Képek: Csatlós Norbi, Farkas Tomi, Bitto Zsolt